Zöld ébredés Magyarországon (2007. július 18.)

A magyar kormány általában vajmi kevés érdeklődést mutat a bolygónk iránt. Ez nem meglepő, hiszen a politikusok körülbelül fele számára a föld lapos, kicsi, és Hegyeshalomnál véget is ér. Emiatt az állam lassan eltávolodik a környezetvédelem ügyétől, miközben Környezetvédelmi Minisztérium egyre unalmasabb szürke öltönyt viselő és egyre kimerültebb tisztviselői egyre kevesebb és kevesebb támogatást kapnak, amit a cimboráik között elosztogathatnak. Ezen a ponton azonban felmerül egy dilemma. Valóban nem szeretjük, ha az állam beavatkozik, de azt sem szeretjük, ha nincsen egy rendőr, aki megakadályozhatná egy egész erdő kivágását.

Egy lényeges területen viszont különösen szembetűnő az állam kivonulása. A tegnapi Népszabadság írja, hogy az iskolai környezetvédelmi nevelésnek még soha nem volt ennyire alacsony prioritása. Úgy tűnik, hogy az állam, amely kötelezővé teszi az oktatást, és emiatt a felelősséget is köteles vállalni a megfelelő oktatás biztosításáért, nem gondolja, hogy fontos lenne gyermekeinket a környezetvédelemre nevelni.

– Na ne már! – csattanunk föl zsigerből. – Már most sem állunk túl jól, de mi lesz a jövőnkkel, ha gyermekek generációi nőnek majd föl környezetvédelmi oktatás nélkül?

De csitt! Hallga csak, milyen zaj jön a távolból! Zengnek a harsonák, csattannak a cintányérok és lovak vágtatnak ünnepi zöld zászlók örömteli lobogása közepette! Megérkezett a magánszektor felmentő serege. Az újságcikk ugyanis azzal folytatódik, hogy néhány nagyvállalat, például a Coca Cola, a Canon és a MOL nem hagyja veszni az ügyet, és iskolai környezetvédelmi oktatóprogramokat finanszíroznak mindenütt az országban. A Túzok úgy tudja, hogy egyéb nagynevű vállalatok is hasonló programokat terveznek.

Az állam megbukott, de a magánszektor megmutatja a helyes utat.

Nem csak az üzlet számít. Az emberek is. Talán ez az első alkalom Budapest történetében, hogy néhány helyen felszedték a flasztert és helyére füvet és virágokat ültettek. Az elmúlt néhány hónapban a XII. kerületben három ilyen zöld terület bukkant fel a járdákon és a szükségtelenül széles utakon. Kertnek kert, ha nem is éppen a Sackville-West-i értelemben. Lehetne ezt a trendet követni? Lehetne, hogy ez a város felszedi az aszfalt- és betonsávokat, helyükre árnyat adó fákat és gazdag vadvirágszőnyegeket ültet, és békét teremt? Fognak-e pillangók röpködni a buszmegállókban és énekesmadarak fészkelni a postaládákban?

A természet tényleg visszatér. Épp múlt éjjel történt, hogy nyitva hagytuk az ajtót a meleg miatt, és két sündisznó besétált rajta a lakásunkba. Csentek a macska vacsorájából és leheveredtek szundítani az egyik hálószobaszekrény alá. Bár egy kis idő múlva odébbálltak, de azért ők is letették voksukat.

A kormány visszavonul a tespedésbe, de a globális nagyvállalatok, városi munkások és sündisznók furcsa koalíciója új világot épít.